A könyvből:

"A betegségek megelőzését célzó védőoltás ötlete 1796-ból származik. Edward Jenner brit gyermekorvos úgy gondolta, hogy azok a fejőlányok, akik már túlestek a tehénhimlőn (egy enyhébb betegségen), nem kaphatják meg a himlőt (ami halálos betegség)."

Jenner elméletére alapozva fejlesztették ki az első himlő elleni oltásokat. Ezekkel az oltásokkal a XIX. században az iparilag fejlett országokban nagy tömegeket oltottak be úgy, hogy gyakran szinte teljes volt az átoltottság. Azonban a védőoltások hatására nem csökkent a himlős megbetegedések száma. Hatalmas járványok törtek ki, lényegesen súlyosabbak mint korábban. A beoltott személyek túlnyomó többsége megkapta a himlőt, amelyet a himlős betegeket befogadó intézmények egyértelműen dokumentáltak. Ennek hatására több ország betiltotta a himlő elleni oltást. A WHO által néhány évtizeddel ezelőtt kezdeményezett himlő elleni oltási program során hivatalosan elismerték, hogy nem a védőoltások hatására tűnt el a himlő a Földről. A megfelelő higiénés feltételek biztosítása, a betegek elkülönítése és a csatornázás akadályozta meg a betegség terjedését.



A múlt század halálos betegségei mint a tüdőbaj és a diftéria már a védőoltások bevezetése előtt komoly visszaesést mutattak. A jobb életkörülmények és a megfelelő higiénia hatására ezek a betegségek eltűnőben voltak.

A rettegett járványos gyermekbénulás-járványok okozta halálesetek száma szintén magától csökkent már a védőoltások bevezetése előtt. Ugyanakkor a tömeges oltás bevezetése után hatalmas járványok törtek ki az Egyesült Államokban, és a gyermekbénulásos megbetegedések száma nőtt az oltás bevezetése után. A poliooltóanyag köztudottan évtizedeken keresztül egy majmokban élő, rákkeltő vírussal volt szennyezve, mivel az oltóanyagot majmokon tenyésztették....